VFCII Vasas FC II.: Hősies küzdelem, értékes döntetlen

Monor SE – Vasas FC II.
0–0

Monor, Balassi Bálint utcai Stadion, 200 néző. Vezette: Sándor Csaba (Benkő Róbert, Szilágyi Zsolt)

Monor SE: Pirgi – Markó, Juhász, Bedővári (Bálint, 72.) – Agóts (Takács, 78.), Kalocsány (Puskás N., 60.), Farkas, Kapronczai – Szlovák (Szabó, 78.), Hulicsár, Horváth. Vezetőedző: Halgas István.

Vasas FC II.: Molnár – Magyar, Puskás Zs., Borgula, Szabó L., Forgó, Vincze (Rab, a szünetben), Szabó B. (Sus, 94.), Faragó (Boza, 94.), Ottucsák, Jován (Csánk-Takács, 81.). Vezetőedző: László András.

Sárga lap: Bedővári (56.), Puskás N. (62.), Agóts (76.), Bálint (90.), ill. Faragó (35.)

Kiállítva: Puskás Zs. (64., a második sárga lap után)

Vasárnap délután az a Monor várt László András irányította alakulatunkra, amely a mostani idényben még nem talált legyőzőre, öt győzelemmel és két döntetlennel a tabella második helyéről várhatta az egymás elleni összecsapást. A közelmúlt emlékei viszont bizakodásra adhattak okot csapatunknak, hiszen a Dél-Keleti csoport legutóbbi kiírásában idegenben 2–1-re legyőztük a Pest vármegyeieket, míg tavasszal 2–2-es döntetlent értünk el ellenük a Fáy utcai Sportcentrumban.

Nem kellett sokáig várni a meccs első helyzetére, sőt ziccerére sem, a 2. percben ugyanis a bal oldalunkon kerültek a védelmünk mögé a hazaiak, Hulicsár centerezése is jó volt a középen üresen érkező Szlováknak, aki azonban nem tudott túljárni Molnár Zsombor eszén, nyári sérülését követően először a kapuba visszatérő hálóőrünk jól mozdult ki és bravúrral hárította a 10 méteres próbálkozást. Saját nevelésű kapusunknak az első negyedóra végén is dolga volt, egy jobbról érkező beadást kellett a mezőnybe öklöznie az érkező monori támadók elől, a kipattanót pedig Kapronczai méterekkel bombázta fölé. Nem sokkal később a bal szélről íveltek veszélyesen a kapunk elé a kék-fehérek, ám Agóts az ötös sarkáról, kapásból az égbe lőtt.

A folytatásban is a Monor akarata érvényesült, a félidő felénél Farkas szögletét fejelte fölé a rövid oldalon berobbanó Juhász. A 37. percben Horváth ugrott ki a leshatárról, és bár a a 16-os vonaláról a kapujából kimozduló Molnár mellett elpasszolta a labdát, Szabó Levente nagy sprintet kivágva, még a gólvonal elől tisztázott. A mi első lehetőségünkre a 41. percig kellett várni, ekkor Magyar adott jó labdát a kapu előterébe keveredő Forgónak, aki azonban védője szorításában, 9 méterről mellé lőtt. A szünet előtt még Jován is helyzetbe került, aki Szabó Benjámin nagy bedobását követően alakított ki magának lövőhelyzetet, ám az ötös jobb sarkáról épp a középen álló Pirgi kezébe emelt, így gól nélküli döntetlennel mehettek pihenőre a csapatok.

Félidőben egy helyen változtattunk, Vincze maradt az öltözőben, akit Rab váltott. Maradtak azonban támadásban a hazaiak, és egy újabb veszélyes szöglet után közel álltak a vezetés megszerzéséhez, Juhász csúsztatását azonban Jován a gólvonalról fejelte ki. Egyórányi játékot követően aztán felpörögtek az események, két érdekes játékvezetői döntés pedig alapjaiban határozta meg a folytatást: a 61. minutumban egy bal oldalon vezetett akció végén Faragó centerezett laposan, a labda felé mozgó Jovánt egyértelműen buktatta Bedővári, a játékvezető azonban a büntetőpont helyett nagyvonalúan továbbot intett... Ha mindez nem lett volna elég, az ellentámadást Puskás Zsombor akasztotta meg a 16-os bal sarkánál, amiért sárga lapot kapott, majd csapatkapitányunk a szabadrúgásra várva, középen Hulicsárral akaszkodott össze, a hazai játékos teátrális mozdulatokkal terült el a földön, a sporttárs pedig második sárga lappal kiállította játékosunkat...

Az emberelőnyt azonban mezőny- és labdabirtoklási fölényen kívül nem igazán tudták kihasználni a monoriak, nem találták az ellenszert a remekül tömörülő és szervezett védelmünk ellen. A 75. minutumban Puskás N. próbálkozott egy átlövéssel 18-ról, amelyet Molnár könnyedén hárított. A hajrához közeledve, egyre idegesebben játszottak a hazaiak, több pontatlanság és technikai hiba csúszott a passzaikba és beadásaikba, amelyet megérezve, az utolsó 10 percben bátrabban futballoztunk és több ígéretes támadást is vezettünk. Egy kontra végén például Szabó B. lőhetett ígéretes helyzetből, ám 15 méteres próbálkozása a blokkban halt el. A 87. percben aztán csak pár centi és némi szerencse hiányzott a Vasas-gólhoz: Csánk-Takács szépen fejelt az alapvonalról Rab Bencéhez, aki elől Puskás N. ugyan tisztázott, de úgy, hogy a labda a saját kapuja felé perdült, ám végül a keresztlécről pattant szögletre... A végén még egy Horváth próbálkozást jegyezhettünk fel, amelyet Molnár magabiztosan ölelt magához, így az eredmény nem változott, újabb értékes ponttal távoztunk egy élcsapat otthonából.

A Vasas FC II. vezetőedzője, László András így értékelte a látottakat:

– Az első 20 percben nem tetszett a játékunk, az ellenfél ekkor több gólszerzési lehetőséget is kidolgozott, de szerencsére ezeket kihagyták. Ezt követően stabilizáltuk a csapat védekezését, a második játékrészben pedig sokkal jobban tetszett, amit a pályán láttam. Fordulópontja lehetett volna a mérkőzésnek, ha megkapjuk a büntetőt, ehelyett a kontra végén Puskás Zsombort állították ki... Onnantól kezdve 10 emberrel védekeztünk, mindezt nagyon szervezetten, komoly helyzete nem is igazán volt a Monornak, sőt, a végén emberhátrányban még nekünk voltak lehetőségeink. Összességében egy nagyon jó iramú meccset játszottunk egy jó csapat ellen, örülök az egy pontnak.

A nyári felkészülés alatt elszenvedett sérülését követően először állhatott a kapuban Molnár Zsombor, aki sokat tett azért, hogy érintetlen maradt csapatunk hálója.

– Jó volt ismét pályára lépni, nagyon vártam már a pillanatot, hogy újra tétmeccsen szerepeljek. Szerencsére nem volt semmi baj a lábammal, egyáltalán nem éreztem fájdalmat, így bízom benne, hogy a folytatásban is minden teljesen rendben lesz. Ami a találkozót illeti, mi visszahúzódtunk és kontrákra rendezkedtünk be, inkább az ellenfél dominált, de igazán nagy helyzete csak egy volt a hazaiaknak, rögtön a mérkőzés elején, azt a ziccert viszont sikerült védenem. Ezen kívül kiegyenlített összecsapás volt, a végén pedig nekünk is megvoltak a lehetőségeink, de összességében reális eredmény született. A Monorban futballozó gyerekkori barátomnak és volt csapattársamnak, Kalocsány Péternek sajnos a meccs előtti napon hunyt el az anyukája, ezúton is szeretném kifejezni az együttérzésemet az egész családnak és sok erőt kívánok nekik!

Köszönjük szurkolóinknak, hogy a helyszínen is buzdították. A Vasas FC II. legközelebb október 5-én, vasárnap lép pályára, 11 órától a Csepel SC látogat a Fáy utcai Sportcentrumba.

Hajrá, Vasas! Mindörökké, Angyalföld!

2025.09.29. 16:28

Vissza