VKLA Átalakul a korosztályos bajnokságok versenyrendszere

A 2020–2021-es évadtól jelentős változások lépnek életbe az U16-os, U17-es és U19-es, vagyis a kiemelt bajnokságok versenyrendszerében. A módosítások vélhetően azt a célt szolgálják, hogy a fiatalok a saját útjukat járják, ne pedig az eredménykényszer miatt játsszanak egy-egy utánpótláscsapatban. A Nemzeti Sport kiemelten foglalkozott a témával.

A Magyar Labdarúgó-szövetség által az új évadtól bevezetendő változások egyik jelentősebbje a három kiemelt utánpótlás-bajnokságot, különösen azok lebonyolítását érinti. Amint az köztudomású, évek óta vita tárgya, milyen versenyrendszerben kellene megrendezni az U16-osok, az U17-esek és az U19-esek küzdelmeket.

A korábbi szisztéma szerint a három sorozat első osztályában nyolc, második vonalában pedig tizenhat együttes szerepelt. Az U17-es bajnokságból ki lehetett esni, s a búcsúzó csapat az egy évvel fiatalabb és az egy évvel idősebb korosztály együttesét is „magával rántotta”. Ez a szabály a 2019–2020-as évadra már nem vonatkozott, tehát a koronavírus-járvány miatt amúgy is csonka évadban nem köszönt el egyetlen klub sem az élvonaltól.

Az augusztus 29-én rajtoló, új sorozatban azonban az első és a másodosztály csapatait összevonták, majd két csoportra bontották, méghozzá oly módon, hogy a nyolc korábbi első osztályú klubot automatikusan az U19-es, az U17-es és az U16-os bajnokságok kiemelt csoportjaiba sorolták be. Tehát a Budapest Honvéd-MFA, a DVSC-DLA, az ETO FC Győr, az FTC, az Illés Akadémia-Haladás, az MTK Budapest, a Puskás Akadémia és a Vasas Kubala Akadémia továbbra is jórészt egymás ellen küldheti harcba legjobb fiataljait. Most viszont csatlakozik hozzájuk további négy klub a másodosztályból, név szerint a DVTK, a Mol Fehérvár, a Nyíregyháza Spartacus és a Paks –; ezek a klubok, amelyek a legtöbbet nyerik az új versenyrendszer bevezetésével.

A 12 csapatos kiemelt csoport mellett úgynevezett alap csoportokat is létrehoztak, amelyekben szintén 12-12 együttes kapott helyet: ezekben a tavaly még másodosztályú csapatok küzdhetnek meg egymással. Vagyis az alap csoport lényegében egyfajta másodosztálynak felel meg, de hivatalosan mégis 24 gárda alkotja mindhárom élvonalat, amelyet ketté bontottak.

Ami a menetrendet illeti: az ősszel teljes kört, azaz 11-11 mérkőzést játszanak az együttesek, majd tavasszal a kialakult sorrend alapján három egymás alá rendelt 8-8 csapatos csoportban folytatják az évadot. Oda eredményeik és helyezésük alapján meghatározott kiinduló pontszámot visznek magukkal. A 24 csapatból egyetlen kieső lesz a bajnokságok végén, a három korosztály egy-egy búcsúzójának a helyére egy-egy alakulat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül. Fontos megjegyezni, hogy mostantól minden korosztály kizárólag a saját szerepléséért felel. Magyarán: ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem játszhat a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen.

S hogy mi az értelme lehet az első olvasatban kissé bonyolultnak tetsző módosításnak? Az MLSZ azt várja az új rendszertől, hogy a klubok teljesen szabadon, mindenfajta teher vagy eredménykényszer nélkül gazdálkodjanak a saját utánpótlásuk erőforrásaival. A cél az, hogy minden gyerek a „saját útját járja”, egyszóval a tehetségesebbeket bátran merjék felfelé játszatni a csapatok. A hangsúly nem az utánpótlás-bajnokságokban elért helyezéseken van, hanem a jövőn. Azon, hogy az elkövetkező években minél több fiatal állja meg hosszú távon is a helyét az NB I-ben.

2020.08.20. 18:25

Vissza