VKLA Hirtelen szívhalál: Merkely professzor szerint megelőzhető

Az Akadémián rendkívül fontosnak tartjuk sportolóink egészségét és biztonságos versenyzését, ezért a sportkardiológiai szűréseket mi is a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végeztetjük el.

- Az alábbi cikkben Merkely professzor által is említett komplex szűrővizsgálat segítségével időben, már utánpótlás korban felismerhető a legtöbb - hirtelen szívhalál hátterében is álló - betegség és teljesítményt limitáló állapot, valamint következtethetünk játékosaink teljesítményének alakulására is. A szűrés során több sportolónál derült fény például magas vérnyomásra vagy ritmuszavarra, de egy sportolónknál, Ősz Olivérnél rádiofrekvenciás ablatio is történt, mellyel véglegesen meg lehetett szüntetni a sportolás közben jelentkező ritmuszavart, így a labdarúgó azóta már újra versenyszerűen sportolhat - osztja meg velünk a program fontosságát  Dr. Sydó Nóra Ph.D, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje, aki egyben a Vasas Kubala Akadémia szűrőprogramját is vezette.

A Nemzeti Sport cikkét változtatás nélkül közöljük:

Legutóbb egy tizenegyszer újjáélesztett, végül sikerrel meggyógyított tizenhét éves dabasi labdarúgó esetével hallatott magáról Dr. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem rektora, a városmajori szívklinika igazgatója, aki nagy tapasztalatú szívgyógyászként az életmentő műveletekből is folyamatosan kiveszi a részét, miközben szakértő csapatával szervezetten éppen egy évtizede dolgozik azért, hogy kivédhető legyen a hirtelen szívhalál a sportolóknál. A nemzetközi hírű szakember – aki a fiatalkori szűrések fontosságáról is beszélt honlapunknak – meggyőződéssel vallja: a sportpályán, verseny, mérkőzés közben bekövetkező váratlan tragédia igenis megelőzhető.

A tragikus esetek egy része máig beszédtéma: egy ország siratta és őrizte meg kollektív emlékezetében a kenus Kolonics Györgyöt, a hokis ifj. Ocskay Gábort vagy éppen a futballista Fehér Miklóst, akiknek halála megrázta, s máig hatóan felkavarta a közvéleményt. Ám számos eset történt azelőtt és azóta is, amely a hétköznapokból szedte és szedi  kevésbé ismert áldozatait, köztük tizenéves sportolókat…

- 2008-ban vágtunk bele a Semmelweis Híd Projektbe, abba a munkába, amelyet annak idején alapvetően az olimpiai bajnok Kolonics Gyuri drámai halála ösztönzött – emlékezett vissza a professzor, felidézve, hogyan indult a hirtelen szívhalál megelőzésének céljával a szívbetegek biobankjának létrehozása, a nélkülözhetetlen adatok tömegének begyűjtése kétszáz olimpikon és élsportoló teljes körű kardiológiai vizsgálatával. – Az már egy komplex kutatás volt, a sportolók szisztematikus szűrése. Volt EKG, szív-ultrahang, szív-MR, továbbá, ha szükségesnek ítéltük, akár huszonnégy órás vérnyomásmérés is, majd kiegészítettük a protokollt spiroergometriával, terhelés-élettani vizsgálatokkal is. Egyre nagyobb lett a gyűjteményünk, közben kezdett fény derülni sportolói kóros esetekre. Egy évtized elteltével lassan több mint kétezer komplex felmérés dokumentumai állnak rendelkezésünkre.

Az orvosprofesszor arról is beszélt, hogy mely korosztályokat fogják át a tüzetes vizsgálatok.

- Kezdetben a felnőtteket néztük, de az utóbbi években már 14, 16, 18 éves sportolókat is szisztematikusan vizsgálunk, ami tovább növeli a jelentős adatbázist, amit kialakítottunk, már nemzetközi szinten is számottevően jegyzik a publikációinkat – mondta. –  Ami tény: a harmincöt év alatti sportolói szívhalál incidenciája nagyjából 4/100 ezer, ha ezt a kétszázezer igazolt hazai sportolóra vetítjük, az nyolc sajnálatos esetet jelent. A harmincöt év felettieknél ennek ötszázszorosa a hirtelen meghalás rizikója! Az egyik ok, hogy a harmincöt alattiaknál a kórképeknél sok a veleszületett, és kevesebb a koszorúér-betegség okozta hirtelen szívhalál. Viszont harmincöt év után átveszi a vezetést a koszorúér-betegség. A legfontosabb megállapítás az, hogy a hirtelen szívhalál megelőzhető! Mégpedig úgy, ha a sportoló fizikai aktivitásához rendeljük hozzá a szűrés mélységét, mert akkor el tudunk érni eredményt.

Vagyis, magyarázta tovább, az a hipotézisük, azt tartják igazoltnak, hogy minél intenzívebb egy sportoló aktivitása – mondjuk, heti tíz alkalommal edz, és kétszer versenyez –, annál nagyobb odafigyelést igényel, annál intenzívebben kell őt vizsgálni, mivel esetében mindez kétszer akkora rizikót jelent, mint ha valaki ötször edzene.

- Ott van a tizenegyszer újraélesztett fiatal labdarúgónk példája. Őt bravúros körülmények között sikerült meggyógyítanunk, műszívbeültetéssel, szívműtéttel, és most már focizik megint. A szakirodalomban is ritka eset az övé, de ha voltak panaszai, s elmennek a szív-CT pontosságáig a diagnózisban, kiderülhetett volna a baj. Ez is azt igazolja, hogy ha valakinek nagy a fizikai megterhelése, és ne adj Isten ehhez még valami tünet is járul, akkor a legapróbb dolgoknak is utána kell nézni.”

Merkely professzor kitért a „veszélyességi sorrendre” is, merthogy a hirtelen szívhalált tekintve – egy spanyol tanulmány szerint – a labdarúgás, a kerékpársport és az atlétika vezet.

- Valószínűleg bármilyen sportot lehet űzni olyan intenzitással, hogy ebből gond származhat. Például ott van a tengerentúlon a kosárlabda és az amerikaifutball, Európában a labdarúgás. Magyarországon a kétszázezer igazolt sportoló fele futballista, Malajziából pedig a tollaslabda hozható fel rizikós példaként a nyilvánvalóan magas intenzivitás miatt. Azt is tudjuk, hogy a maratoni futás biztosan nem egészséges, az pedig további kérdés, hogy a sportolók bizonyos teljesítménynövelőt alkalmaznak-e vagy sem, mert szinte biztos, hogy bármelyiknek az alkalmazása emeli a kockázatot. Így az anabolikus szteroid, a növekedési hormon, és az EPO is.

A beszélgetésből nem maradhatott ki az utánpótlás-korosztály sem: mennyi fiatalnál jelentenek kockázatot a szívrendellenességek?

- Rengeteg olyan fiatal van, akit kiszűrtünk veleszületett ritmuszavarral. Aztán katéteres kezeléssel, égetéssel sikeresen meg tudtuk oldani a bajt. Összességében az aktív korú sportolók közül – több mint kétezer vizsgálati alanyról beszélek – húsznál kevesebbet tanácsoltunk el a sporttól. Köztük több olyan volt, akit nem szimplán kiszűrtünk, hanem akik kifejezetten panaszokkal érkeztek. De sok olyan fiatalunk is van, aki a megfelelő kezelés alkalmazásának köszönhetően a mai napig sportol.

- Általánosan igaz – tette hozzá a professzor –, hogy még ha gyakoribb is a sportolóknál a hirtelen szívhalál, mint a velük azonos korú nem sportolók esetében, a sport egyértelműen csökkenti a halálozást. Van legális teljesítményfokozás, én azt az edzéstervet, táplálkozást tekintem ennek, amelyet valamilyen orvosi kontroll mellett végeznek. Ebben is megvan a szerepünk, hiszen a vizsgálatokkal, a fontos adatokkal segíteni tudjuk a sportvezetést abban, hogy kiket válasszon.

forrás: nemzetisport.hu
fotó: Semmelweis Egyetem

2018.11.15. 13:54

Vissza