VKLA Illés Dániel és Lucz Viktor élt a lehetőséggel

Múlt szombaton újfent megállapíthattuk – természetesen nem kisebbítve a csapat többi tagjának, különösen a rendkívül eredményes tavaszi szezon főszereplőinek érdemeit –, hogy a kezdőben helyet kapó négy Kubala Akadémiás fiatal remekül vette fel a többiek ritmusát, igazi erősítést jelentettek társaik számára.
A védelem tengelyében Kárpáti Vitéz hiba nélkül rombolt, sőt még a labdák pontos megjátszására is futotta erejéből. A középpályán Ferkó Ádám védőfeladatának megoldásán túl gyakran odaért az ellenfél kapujához, többször is közel állt a ahhoz, hogy betaláljon.

A múlt héten góllal bemutatkozó Illés Dániel először azt ecsetelte, miként élték meg, hogy meghívót kaptak a felnőttek közé.
- Nem ért bennünket váratlanul, hiszen a tavasz folyamán már szóba került, hogy lehetőséget kaphatunk az NB III-as csapatnál. Természetesen nagyon jól esik a bizalom, különösen úgy, hogy Tóth András korábban nem is látott minket túl sokat játszani. Segítette a beilleszkedés hatékonyságát, hogy egyszerre többen is pályára léphettünk az U19-ből.

Másodszor is döntő érdemeket szereztél a meccsen, hiszen a találkozó utolsó perceiben kiharcoltál egy tizenegyest, aminek eredményes végrehajtása aztán három pontot eredményezett.
- Indultam a kapu felé a labdával, de már annyira fáradt voltam, hogy nem volt kedvem továbbmenni, inkább elestem… Na de komolyra fordítva: érzékeltem a védő részéről a szerelési szándékot, úgy gondoltam ki lehet valamit hozni a szituációból, de félig-meddig ösztönös mozdulat következtében kerültem a földre. A játékvezető mindenesetre megadta…

Ez efféle fineszes megoldások egyébként jellemzőek rád?
- Úgy vélem az erősségeim közé tartozik, hogy „látok a pályán”, gyorsan felismerem, hogy egy-egy történésnél mi is a legmegfelelőbb megoldás, és általában végre is tudom hajtani azt. Tény, hogy fizikális téren van még hova fejlődnöm, elsősorban a gyorsaságomon van mit csiszolni.

Mióta játszol a Vasasba?
- Négy éve mostani edzőm, Pintér Tamás hívására igazoltam ide Bajáról, ő korábban még szülővárosomból, Kalocsáról ismert. Jól érzem magam Angyalföldön.

Szombaton Maglódon dől el az ezüstérem sorsa. Milyenek a sanszaink?
- Úgy vélem mi vagyunk az esélyesebbek, nagyon meglepődnék, ha elbotlanánk.

Lucz Viktor nevét mindenki megjegyezte, aki látta a két legutóbbi találkozót, csatár létére megállás nélkül robotolt a pályán, hihetetlenül agilisan futballozott.
- Kiugró lehetőséget kaptam, amivel úgy érzem illő élnem. Kilenc hónapig tartó kihagyás után – miután egy edzésen letört egy csontdarab a bokámból – májusban tértem vissza a pályára. Eleinte csak csereként, de a második harminc percem ideje alatt már gólt rúgtam, és ez helyre állította az önbizalmamat. Úgy jöttem ide a nagyokhoz, hogy ha már egyszer a fizikai képességek az erősségeim, akkor megpróbálom érvényesíteni azokat.

És hogyan látod, sikerült?
- Én mentem előre megállás nélkül, tudom, hogy nem sikerült mindent a legtökéletesebben megoldanom, de azon vagyok, hogy a technikai képességek terén is előre lépjek. Az edzések befejeztével is gyakran ott maradok a pályán, gyakorlom a kapura lövéseket, és fejeseket, hogy javuljon a helyzetkihasználásom. A Honvéd MFA-ból – ahol kevés lehetőséget kaptam – érkeztem a Vasasba, itt úgy érzem több a bizalom irántam.

Mi lesz hétvégén Maglódon?
- Nem félünk, lendületben vagyunk, behúzzuk a meccset.

2012.06.14. 00:00

Vissza