VFC Kleisz Márk mesélt az MTK elleni sorsdöntő sikerről

A felnőtt csapatban tréningezel az utóbbi időszakban, így első kézben volt rálátásod az utolsó, mindent eldöntő mérkőzésre, a csapat hangulatára.

-Elérkeztünk a felnőtt bajnokság utolsó, mindent eldöntő fordulójához. Az MTK elleni meccs előtt 1 ponttal előztük meg a már kieső helyen lévő Puskás Akadémiát és ebből kifolyólag a saját kezünkben volt a sorsunk. Egész héten jó hangulat volt az öltözőben is és a pályán is az edzéseken. Azért persze egy kicsit érzékelni lehetett azt a furcsa érzést a levegőben, hogy szombaton minden eldől és vége az idei bajnokságnak, de úgy gondolom ez pozitív hatással volt a csapatra. Plusz motivációt adott. Tudatosították bennünk, hogy nem bízhatunk abban, hogy a többi meccs eredményei számunkra kedvezően alakulnak. Nekünk a győzelemért kellett küzdenünk.

Szó szerint Nektek, ugyanis a keretben ott olvashattuk Kleisz Márk nevét is.

-Pénteken edzés után közölték velem, hogy én is a keretben leszek, aminek nagyon örültem. Szombaton egy közös ebéd után elindultunk Dunaújvárosba a meccs helyszínére. Az egész csapat ott volt a buszon, még azok is, akik sérülés miatt nem tudtak az edző rendelkezésére állni.

Az akarat és a hozzáállás, a motiváltság megvolt, a többi már a pályán kellett eldőljön.

-Látszott a játékosokon, hogy nagyon elszántak és nyerni akartak. Elkezdődött a meccs és voltak nagy helyzetek itt is, ott is, de gól egyelőre nem. Időközben a hangosbemondótól értesültünk a Puskás meccs eredményéről, amint változás történt. Nem zuhantak össze a fiúk, amikor meghallották, hogy már 2:0 a Puskásnak, aminek meg is lett az eredménye, Vidus a 66. percben megszerezte a vezetést. Óriási lökést adott ez a gól és a meccs további részében nagyon szervezetten játszott a csapat. A lefújás előtt 10 perccel kihasználtuk a harmadik cserelehetőségünket is, ezért befejeztük a Vasas szurkolók előtt a melegítést és a kispadról néztük tovább a meccset.

Ami már nem tartott sokáig.. Győztetek, nyert a Vasas és az örömmámor úrrá lett végre játékoson, edzőn, szurkolón.. mindenkin.

-A hosszabbításban Pavlov megszerezte a második gólunkat is és kitört belőlünk minden, ami csak addig bennünk volt. Ott akkor már tudtuk, hogy elértük a bent maradást. A bíró lefújta a mérkőzést és euforikus hangulat vette kezdetét. Kisvasutaztunk, pacsiztunk a szurkolókkal, dobáltuk az edzőket, fotókat csináltunk és énekeltünk. Hatalmas ünneplés kezdődött. Fél óra után bementünk az öltözőbe, ahol szintén mindenki torka szakadtából ordított. Zengtek az Angyalföld, hajrá Vasas és a további rigmusok. Majd hazautaztunk és a belvárosban folytattuk a hosszas ünneplést. Óriás köszönet az összes Vasas szurkolónak, akik a helyszínen buzdítottak minket, ezzel hatalmas hangulatot teremtve.

Óriási élmény lehetett ezt 18 évesen átélni...

-Számomra ez egy külön élmény, ugyanis én még sosem vettem részt játékosként olyan meccsen, ahol ennyi ember szurkolt volna értünk ilyen lelkesen és hangosan. Úgy gondolom, ha a Vasas drukkerek szervezetten kijönnek és együtt buzdítják a csapatot, akkor az ország legjobb szurkolótáborai között biztos ott vannak, ezt most bizonyították!

2016.05.04. 00:00

Vissza