VKLA Szakértői vélemények az akadémiai rendszerről

Az akadémia szó hallatán az elsők között olyasmikre gondolunk, mint a lehetséges legmagasabb színvonal, a szakterületen végzett tudományos munkásság vagy éppen az oktatók megkérdőjelezhetetlen felkészültsége. Persze ha a megnevezést a sport kapcsán halljuk, sok minden egyébre is asszociálunk… Összeállításunkban annak jártunk utána, vajon miért szaporodnak hazánkban jó ideje már-már vészes tempóban a magukat akadémiaként aposztrofáló egyesületek, s milyen hatása lehet annak, ha a sajátos „névadóünnepségek” száma tovább nő? Egyáltalán: mitől akadémia az akadémia? - olvashatjuk a Nemzeti Sport ma reggeli cikkében.

Gellei Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség szakmai bizottságának elnöke:

-Az utánpótlásképzés a futballban is többlépcsős folyamat, amelynek a csúcsa az akadémiai képzés. A közvélemény talán még mindig kevéssé ismeri azt a tényt, hogy az MLSZ által szervezett Bozsik-program keretében 100-120 ezer gyermek és fiatal labdarúgó sportol a játék öröméért. Közülük a legtehetségesebbek kerülnek az egyesületekbe, és azok jutnak el az akadémiákra, akiket adottságaik, képességeik, karakterük alapján a jó szemű szakemberek kiválasztanak. Ezeknek a játékosoknak az akadémiákon kell olyan képzést kapniuk, hogy egyéniségük továbbfejlesztése mellett megtanuljanak rendszerben gondolkodni és futballozni. Ez az időszak hivatott arra, hogy a tehetséges fiatalokból piacképes, kész felnőtt-labdarúgókká váljanak. Korábban a 16–18 éves korosztályt felkészítő edzőket és játékosaikat kizárólag az eredményeiken keresztül ítélték meg, Ez azt eredményezte, hogy mindig az éppen aktuális tornára koncentráltak, ahelyett, hogy arra készítették volna fel a labdarúgókat: 19–20 évesen már verseny- és piacképes játékosok legyenek. Az MLSZ néhány évvel ezelőtt a belga Double Pass céget kérte fel a már működő akadémiák vizsgálatára. A futballszövetség tudni akarta, hol kell mindenáron és rövid időn belül változtatni, mert az volt a gyanú, hogy az akadémián dolgozók sincsenek pontosan tisztában azzal, mi a feladatuk, miképpen kell felépíteni a jól működő rendszert. A többlépcsős, hároméves  audit  során a belga cég ajánlásokat tett az általuk vizsgált akadémiáknak, az MLSZ pedig a támogatási rendszeren keresztül segítette elő, hogy ezeket az ajánlásokat minél hatékonyabban építsék be az utánpótlás-nevelő munkába, ezzel is segítve az akadémiai rendszer fejlődését. Az MLSZ az akadémiák értékelése során minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a produktivitásra, vagyis arra, hogy az akadémiák megfeleljenek első számú és legfontosabb feladatuknak, a piacképes játékosok „előállításának”.

Dr. Szabó Tamás, az egykori Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet főigazgatója:

-Az akadémiák a sportiskolák megszűnésével jelentek meg Magyarországon. Bár mind a két esetben évfolyamos képzési formáról van szó, mégis akad különbség a régi és a mostani rendszer között.  Amíg a sportiskolákba előképzettség nélkül is bekerülhettek a sportolók, addig az akadémiákba kiválasztás útján, legalább három-négy éves sportmúlt után nyerhet csak felvételt a fiatal. Egyelőre kevés sportág szab szigorú feltételeket az akadémiai titulus használatának. A kosárlabdában és a labdarúgásban már történt előrelépés ez ügyben, hiszen mind több kritériumnak kell megfelelniük az utánpótlás-nevelő kluboknak, hogy akadémiaként jegyezhessék magukat. Amennyiben a többi sportágban hasonló feltételrendszer működne, akkor a jelenleg magukat akadémiaként aposztrofáló klubok töredéke jutna csak át a rostán.

Dr. Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára:

-Az európai és a világélvonalhoz tartozás záloga ma már az akadémiai típusú, koncentrált felkészítés, amelynek keretében a legtehetségesebb gyerekek kerülnek – a jól menedzselt sportági kiválasztási és gondozási programok eredményeként – az „élutánpótlás-nevelő” programokba. A kormány kiemelten támogatja a sportakadémiák működését, hiszen ott olyan tehetséggondozási rendszer valósul meg, amely biztosítja a koncentrált felkészítését azoknak, akik a magyar sport jövőbeli eredményességének zálogát jelentik. A látvány-csapatsportágak területén ennek a tehetséggondozási formának már bevált és elismert múltja van, a magyar szempontból tradicionálisan sikeres egyéni sportágakban – úszásban, öttusában, tornában és kajak-kenuban – pedig a „Nemzeti Élsport és Utánpótlás-nevelési Képzési Központok”, vagyis az akadémiai rendszer kialakítása most indul el. Tudjuk, a kiemelkedő eredményekhez 10–12 év munkája szükséges – s különösen igaz ez az utánpótláskorúak esetében –, ezért a tehetségek felismerése, majd képzésüknek minél fiatalabb korban történő megkezdése elengedhetetlen a sikeres magyar sportjövő érdekében. Segítenünk kell tehetségeinket abban is, hogy ne csak sportáguk területén tudjanak elsajátítani minden megszerezhető tudást, hanem sportkarrierjük építése mellett megalapozzák a sport utáni, vagy éppen a melletti életüket is. Ehhez kínálnak kiváló lehetőséget a sportakadémiák.

2018.02.07. 14:59

Vissza