VKLA Szezonértékelő – U15

Majdnem tökéletesre sikerült az U15-ösök őszi szezonja, hiszen az együttes csak az utolsó fordulóban, a Ferencváros elleni rangadón veszítette el 14-meccses veretlenségét. Ez persze nem változtat a tényen, miszerint a bajnoki dobogó első fokáról várhatja a tavaszi rajtot a csapat. A vezetőedzőt, Komódi Lászlót kértük meg, hogy foglalja össze a tapasztalatokat.

Miért sikerült ilyen jól az ősz?

A csapat tagjai jól ismerik egymást, és én is őket, hiszen idestova másfél éve dolgozom „rajtuk”. Többen közülük tavaly egész évben a náluk egy évvel idősebbek között pallérozódtak. Idén ezekkel a játékosokkal kiegészülve nagyon erős csapatot alkotunk. Hab a tortán, hogy a keret 99 százalékban tehetséges gyerekekből áll. Persze a tehetség semmit sem ér munka nélkül! Ezek a gyerekek szeretnek dolgozni az edzéseken, mindent megtesznek, hogy elsajátítsák a leoktatott feladatokat és azt alkalmazzák a mérkőzéseken. Kitűnő előképzéssel rendelkeznek hála Siposné Lénárt Edit néninek! Intelligensek és motiváltak, ami szinte a legfontosabb a mai elitt labdarúgásban!

Mondhatjuk, hogy az összeszokottság is a sikerrecept egyik fontos hozzávalója?

Inkább azt emelném ki, hogy jót tesz a játékosállománynak, hogy tagjai akármelyik csapatunkban is edzenek, mindegyikben megállják a helyüket. Ez annak köszönhető, hogy egységes stílusban játszanak a Vasas Kubala Akadémia csapatai.

Számított arra, hogy ilyen jól fognak menni a dolgok?

Mivel a tavalyi évben a keret legnagyobb része korosztályához képest erősebb fizikumú és egy évvel idösebb játékosok ellen játszottak, jót tett az ott megszerzett tapasztalat. Már ott is többnyire stilusos, jó mérközéseket játszottunk, de az eredményesség még hiányzott Abban biztos voltam, hogy idén a jó mérkőzések mellet az eredmények sem maradnak majd el. Ez így is történt. Hozzá kell tennem, hogy az átigazolási időszakban megerősödtünk néhány pozícióban.

Milyen a közösség?

A felkészüléstől kezdve óriási verseny volt a játékosok között, hogy ki válhasson a csapat magjának szerves részévé. Ez nagyon jót tett a játékunknak.

Mi a helyzet a „perifériára szoruló” játékosokkal?

Úgy gondolom, hogy a mi esetünkben nincs ilyenről szó. Azok a fiúk is nagyon sokat fejlődtek, akik korábban esetleg „hátrébb helyezkedtek el” a csapaton belül. Gyorsan lépegetnek felfelé a ranglétrán, ez is az ősz egyik nagy pozitívuma.

Visszatérve a sikerrecepthez, milyen meccseket játszottak?

Hat-hét nehéz mérkőzésünk volt. Az lenne az ideális, hogy egy félév mind a 15 meccsén erős ellenféllel tudnánk összemérni az erőnket. Voltak könnyebb meccseink, de összességében nem ennek köszönhető az eredményességünk.

Akkor minek köszönhető?

Egyrészt a stílusjegyeinket tükröző abszolút dominanciának, amivel a meccseket uraltuk. Másrészt annak, hogy mindig volt valaki, aki pluszt tudott hozzátenni egy-egy mérkőzéshez. Azt se felejtsük el, hogy néha azért szerencsénk is volt.

Mit vár tavasszal?

Egy sokkal nehezebb félévet, mint amilyen a most véget érő volt. A tabella élén maradni mindig sokkal nagyobb próbatétel, mint hátulról előzve befutni. Ráadásul mindenki az elsőt szeretné elkapni, szerintem ilyen szempontból utazni fognak ránk az ellenfelek tavasszal. A bajnokságon kívül következik majd a Nike Premier Kupa országos döntője, amelyen minél jobb helyezést szeretnénk elérni.

Mivel motiválja a srácokat?

Nemrég megkértem őket, hogy egyenként írjanak fel egy papírra három célkitűzést a tavaszi idényre, amiben ők előre szeretnének lépni az őszi teljesitményükhöz képest. A papírokat tegyék be egy borítékba, majd adják nekem, hogy megőrizzem. A bajnokság utolsó mérkőzése után elő fogjuk venni a borítékokat, majd együtt felolvassuk az összes játékos fogadalmait, és közösen kielemezzük, hogy mi sikerült közülük és mi nem. Ez extra erőt fog adni nekik, hogy még elszántabban készüljenek.

2013.12.20. 00:00

Vissza