VKLA Sinkovics Gábor: Útravaló

Láttad-e ifjú Vasas futballista, ahogy Angel Gomes a meccs hajrájában, elszánt arckifejezéssel bekocogott az Old Trafford gyepszőnyegére? Láttad-e, hogy a mindössze tizennyolc esztendős angol korosztályos válogatott úgy ért labdához – a Manchester United legendás dresszében, amelyet egykoron Bobby Charlton, George Best, Denis Law, Eric Cantona, David Beckham, Ryan Giggs, Wayne Rooney és megannyi klasszis viselt? Jutott-e időd megnézni az United Huddersfield elleni bajnoki meccsét az ünnep másnapján, miután már réges-rég kicsomagoltad és kipróbáltad a legújabb kütyüt, amit karácsonyra kaptál, megírtál nyolcvannégy sms-t, belestél a facebookra, s megállapítottad, hogy az élet tulajdonképpen szép… Maradt-e kedved, energiád futballt nézni? Mert ha igen, és szemtanúja lehettél Angel Gomes pályára lépésének, ott az álmok színházában, akkor bizonyára átfutott a fejeden: de jó neki!
Milyen jó neki!
S igazad van, gyerekfejjel futballozni a nagyok között – Manchesterben, a Premier League-ben – mesebeli pillanat lehet, valóban az álmok megvalósulása. De te, ifjú Vasas futballista, csinálhatsz valami hasonlót! Előtted is ott a lehetőség, hogy ha nem is a „vörös ördögöknél”, hanem az „angyalok földjén”, de bizonyíts!
Vasas dresszben.
Domonyai László nyilatkozta néhány nappal ezelőtt, hogy a jövőben, sőt az egészen közeli jövőben a korábbi hatszoros bajnokcsapat a fiatalokra épít, a saját nevelésű gyerekekre. És azt szeretné, ha ez a patinás klub három éven belül az NB I legfiatalabb átlagéletkorú csapatával a bajnoki dobogóért küzdjön. Most, hogy a felnőtt csapat egyelőre az NB II-ben is a középmezőnyben szerénykedik, kissé merész gondolatnak tűnik mindez, ám az álmok és vágyak arra valók, hogy megvalósítsuk őket.
Ifjú Vasas futballista, ez a te klubod!
A legjobb helyen vagy, hogy a fejlődésed folyamatos és zavartalan legyen. Csak rajtad, no meg a tehetségeden múlik, hogy egyik pillanatról a másikra gyermek labdarúgóból felnőtt futballista legyél. Ahogy Kovács Milán, Szilágyi Zoltán és Rétyi Róbert tette. Ők már kivívták a lehetőséget, aláírták profi szerződésüket és utat, irányt mutattak nektek. Ne hallgassatok a fületekbe folyamatosan duruzsoló menedzserekre. Legyetek elszántak, eltökéltek abban, hogy ragaszkodtok nevelőegyesületetekhez, és itt szeretnétek bizonyítani – és talán egyszer innen továbbszerződni Hollandiába, Belgiumba, vagy épp Angliába.
A Vasas a jövőt jelenti, jelentheti számotokra.
A futballjövőt, s talán annál is többet.
Ez nem a szokásos üres duma, mézesmadzag-húzogatás, süket szólam. Hány és hány éve emlegetik a magyar labdarúgásban vezetők, edzők, játékos-ügynökök az utánpótlás-nevelés fontosságát, aztán van olyan csapat az NB I-ben, amely időnként szinte tizenegy külföldivel áll ki.
Tucatlégiósokkal.
De most Angyalföldön új útra léptek a döntéshozók, és ehhez kellett Nagy Miklós szerepvállalása az Akadémia élén, az ő – versenyszférában is sikeresen működő – befektetett és alázatos, operatív vezetői munkája, pénze, lelkesedése, fanatizmusa, klubszeretete. Ez az alap, a jövő záloga. És a sikeres üzletember olyan szakmai gárdát hozott össze Tóth Csabától kezdve Tóth Lászlón, Komódi Lászlón, Szekeres Zoltánon, Pál Zoltánon, Nagy Gáboron át a sok-sok tehetséges ifjú trénerig, akik garanciát jelenthetnek a minőségi munkához, a fejlődéshez.
Ifjú vasasos futballista, legyél te is Angel Gomes!
Vagy Rétyi Róbert!
Óriási lehetőség ez egy olyan klubnál, ahol te és te, ifjú Vasas futballista vagy most a legfontosabb. Egy olyan klubnál, amely az előttünk álló esztendőben vadonatúj, különleges hangulatú, remélhetőleg különleges atmoszférájú mini stadiont avat. És ebben az arénában te is pályára lépsz majd, mert a tervekben ott szerepel, hogy a felnőtt csapat előtt mindig játszik majd valamelyik utánpótlás-gárda.
S ha már Angel Gomessel, no meg a Manchesterrel kezdődött ez az írás, a Vasas 1958 tavaszán ugyanazon a szinten volt, mint az United. Úgy bizony! A BL elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupájának elődöntőjébe a következő négy csapat jutott be: AC Milan, Manchester United FC, Real Madrid CF és a Vasas! Ma már hihetetlen, igaz? Pedig így volt! A mi piros-kék csapatunk 4-0-ra kapott ki Madridban, ám a visszavágón – a zsúfolt Népstadionban – 2-0-ra verte a Realt! Igaz, ez kevés volt a fináléba jutáshoz, mert a másik ágon a Milan bizonyult jobbnak, majd az 1958. május 28-án Brüsszelben rendezett finálén a Real Madrid hosszabbítás után 3-2-re verte a milánóiakat.
Hatvan éve ennek.
De te, ifjú Vasas futballista, légy rá büszke ma is, hogy ennek a klubnak a mezét viselheted.
Kívánunk neked az Akadémia teljes stábja nevében boldog és sikerekben gazdag új esztendőt!
Mert a te sikered – a Vasas sikere is egyben!

2018.12.30. 10:00

Vissza